"Aki azt mondja, hogy ismeri őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság, aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk." 1Jn 2,4-5

Súlyos. Tudomásul venni is kihívás. A szentíró persze nem törvényeskedésre hív, vagy ilyesmi. Egyszerű ténymegállapítás ez, semmit több. Aki nem tartja meg Jézus parancsolatait, az hazug. 

Nem attól lesz az ember Jézusban, ha megtartja a parancsokat, hanem megtérés és újjászületés által. A parancsolatok megtartása inkább a növekedés eredménye. Sok-sok órányi Bibliával töltött idő, lelkiismeretfurdalás és gyógyulások sorozatának eredménye. Isten rátapint fájdalmas pontokra, igéjében meggyógyítja azokat és halad mélyre, a tudatalatti sötét bugyrain át. Lépésről lépésre tisztít meg. Jézus bennem, én Jézusban.

A szerző azért nevezi hazugnak a parancsszegőket, mert hiányzik belőlük az engedelmesség vágya. Nem is akarják megtartani. Számukra a Biblia amolyan "útmutató", irányelv, amit követni lehet, ha kényelmes, ha egyetértünk vele. Az ilyen "tanítványok" saját maguknak is hazudnak, mert míg keresztyénnek tekintik magukat, valójában fogalmuk sincs az engedelmességről.

Minap olvastam több (külföldi) "teológus" cikkét, akik bátran emeltek szót azok mellett, akik a Bibliát nem zsinórmértéknek tartják. Sőt, egyikük megvetően beszélt a lelkészekről, akik a szószékről próbálják - szerinte - hipnotizálni a gyülekezetet. Arról írt, hogy a Bibliát ma érvényes igazságnak beállítani idejétmúlt elképzelés.

Súlyos valósága ez a ma élő keresztyénségnek, ha ezt egyáltalán lehet annak nevezni.

Megértem én, hogy kényelmes a Bibliát idézgetni, mennyire szeret Isten meg Jézus, miközben más részeit elítéljük, a parancsokat magunkra nem tartjuk érvényesnek. 

"Aki azt mondja, hogy őbenne marad, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt." (1Jn 2,6) - folytatja a szerző. Azza az engedelmes alázattal élni, hogy Isten bármit is akarjon, elfogadom, sőt megcselekszem. Ha éppen annak van az ideje, meghúzni magam, dolgozni csöndben, felkészülni a jövőre. Ha azt várja, berontani a templomba és kiűzni az árusokat, elítélni a bűnt, megítélni a világot, míg meg nem öletnek azok vezetői.

Az engedelmesség hatalmas távolságra került mai korunk felfogásától. A keskeny út és a szűk kapu ettől függetlenül továbbra is nyitva áll. Mindig kevesen voltak, akik azon jártak. Ma is kevesen vannak, akik megtalálják. Nincs új a nap alatt.

"Ha valaki akkor ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus! – vagy: Íme, ott van – ne higgyétek! Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat. Ti azonban vigyázzatok: előre megmondtam nektek mindent!" Mk 13,21-23